"Get information and do business"
:Follow us
Follow us on Facebook Follow us on Twitter Follow us on Linkedin Follow us on Google+

Magyarország új energiastratégiája: Stratégiai cél az energiahatékonyság

Published at: 2011.08.03.
forrás: DUIHK
Csatornák:
Országok:

?:
kiadó

Németország leépíti atomerőműveit, Magyarország ezzel szemben bővíti kapacitásait. A megújuló energiaforrássok tekintetében egyelőre a biomassza és a biogáz van előtérben, a nap- és szélenergia hasznosításának bővítése még várat magára. Interjú Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkárral.

Magyarország megújuló energiatermelési céljai elmaradnak az uniós célkitűzésektől (14,6% a 20 százalékos uniós cél helyett). Az ambíció hiányzik, vagy az erőforrások?

2009-ben született meg a tagállamok megújuló energiafelhasználásáról intézkedő direktíva. Az országok között olyan felosztást határoztak meg, hogy 2020-ra uniós szinten elérhető legyen a 20 százalékos részarány. Az irányelv figyelembe veszi az egyes államok sajátosságait is, így Magyarország számára 13 százalékos részarányt ír elő. Ennél a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben azonban ambiciózusabb célt – 14,65 százalékos megújuló részarányt – tűztünk ki.

 

A megújuló energiák közül elsősorban a biomassza hasznosítására fokuszál a stratégia. Ez a támogatási politikában is tükröződni fog, pl. a szél vagy a napenergia támogatásának csökkentésében?

A Nemzeti Megújuló Energia Hasznositási Cselekvési Terv is rögzíti, hogy a hazai adottságok elsősorban a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőművek létesítését, a geotermikus energia hasznosítását teszik lehetővé. A Nemzeti Energiastratégia időhorizontjának második felében nyílhat lehetőség a hazai napenergia potenciál nagyobb mértékű felhasználására a technológia várható árcsökkenése révén. A szélenergia nagyobb arányú befogadhatoságának feltétele a hazai hálózati rendszer rugalmasságának javítása.

 

A háztartási és középületi áramfelhasználás tekintetében nem hogy csökkenésre, hanem ellenkezőleg jelentős növekedésére számít a stratégia, „ami közpolitikákkal és egyéb intézkedésekkel valószínűleg csak csekély mértékben csökkenthető”. Ilyen forgatókönyv mellett reális-e az energiafelhasználás csökkentése?

Az összes energia negyven százalékát épületeinkben használjuk el, amelyek több mint kétharmada nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek. Ma egy budapesti lakás fűtési energia felhasználása duplája egy azonos alapterületű bécsi lakásénak. Stratégiai célnak tekintjük az épületállomány fűtési energiaigényének harminc százalékos csökkentését 2030-ra. A program megvalósítása tartós segítséget jelenthet a rezsiterhek csökkentésében, és akár tizenöt millió tonnával, azaz negyven százalékkal csökkenthetné hazánk szén-dioxid kibocsátását.

 

A készülő új energiastratégia az atomenergia hasznosítás növelésével számol, akár 4000 MW-os bővítés is szerepel a forgatókönyvek közül. Ezen változtat Németország atom-búcsúja?

A kormány álláspontja szerint Magyarországnincs abban a helyzetben, hogy Németországhoz hasonlóan nélkulözni tudja a villamosenergia termelésbén az atomerőművi kapacitáokat, ezért a Nemzeti Energiastratégia jövőképet alapvetően nem befolyásolta a német döntés az atomerőművek bezárasáról.

Az elkövetkező évtizedben, az évente jelentkező másfél százalékos növekedéssel tervezett villamosenergia igényt és az elavuló kapacitások pótlását leginkább kiváló hatékonysággal, emisszió-mentesen, stabil, versenyképes és kiszámítható áron, alaperőműként működő atomerőművi kapacitások mellett tudjuk kielégíteni.

A németországi atomerőművek bezárása a villamos energia drágulását okozhatja, ráadásul a földgáz ára is tovább emelkedhet. Magyarország számára fontos, hogy a villamos energia a jövőben is megfizethető áron álljon rendelkezésre a lakossági és az ipari fogyasztóknak is.

A megőrzött és bővülő atomerőművi kapacitások a gázfüggőség növekedésének megállításával kedvező hatást gyakorolhatnak az ország ellátás-biztonságára és a magyar villamosenergia-rendszer szerkezetére, mivel jelenleg a hazai beépitett kapacitás döntő része gáztüzelésű erőművekben van. A Kormány az Országgyűlés korábbi elvi hozzájárulásának ismeretében várhatóan év végén hozhat döntést az esetleges paksi bővítésről. Ezt azonban két dolognak, az új Nemzeti Energiastratégia parlamenti elfogadásának és az önkéntesen megindított stressz-teszt eredményes lezárásának mindenképpen meg kell előznie.

 

Amennyiben Paks bővítése mellett döntenek, milyen finanszírozási forrásokból fedezik a sok száz milliárdos költségeket?

A finanszírozás feltételeinek megteremtése a beruházás megvalósítójának feladata. Azt, hogy a finanszírozással összefüggésben szükség van-e bármilyen kormányzati döntés meghozatalára, a kormány a későbbiekben megvizsgálja.

 

A kormány erősebb állami szerepvállalást szeretne az energetikában, többek között mint tulajdonos is. Milyen területeken és milyen formában képzelik el?

Az utóbbi másfél évtizedben elfogadhatatlan mértékben veszített súlyából az energiaellátás közszolgáltatási jellege. A közjó és a nemzeti érdek hatékonyabb érvényesítése érdekében helyre kell állítani az állam szabályozó erejét, de ez önmagában még nem lesz elégséges. Az állami tulajdon részarányának növelése is elengedhetetlen. A villamos energia szektoron belül a Magyar Villamos Művek, a Paksi Atomerőmű, valamint a MAVIR és az OVIT mint nemzeti tulajdonban lévő társaságok számottevő súllyal jelennek meg a hazai energiagazdaságban. Ugyanakkor a földgáz és kőolaj, valamint a megújuló energiák területén megkerülhetetlen az állami tulajdonban lévő társaságok erőteljesebb megjelenése.

 

A versenyképességről szóló fejezetben azt szögezi le az energiastratégia, hogy a gazdasági szereplők a szükséges energiához nagy biztonsággal és elfogadható áron juthassanak hozzá. Tartós gyakorlattá válik, hogy az állam kézi vezérléssel, pl. moratóriumokkal vagy rendeleti úton, alakítja majd az energiaárakat?

A központi és  egységes  árszabályozással minden  érintett  rezsikiadás  esetében  csökken  a lakosság  kiszolgáltatottsága,  és  szabályozhatóbbá válik a közüzemi költségek változása.

 

A különadó valamint a szabályozási környezet körül létező bizonytalanság fékezően hat a piaci szereplők beruházási tevékenységére, ami különösen az energetikában hosszú távon negtív következményekkel járhat az ország számára. Hogyan tervezik ismét befektetésre ösztönözni az energiacégeket?

Reményeim szerint idővel az elemzők is meg- értik: amit a magyar kormány az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése érdekében tesz, az szükséges és fenntartható.

A válságadók bevezetésére  azért  volt  szükség, hogy a kormány elkerülje a lakosság megszorítását, javuljon az államháztartás egyensúlya, erősödjön a gazdaság és a pénzügyi stabilitás,  és Magyarország  középtávon  teljesíteni tudja az EU deficitkritériumait.

Épp megfizetésük hatására nyílik Magyarországnak lehetősége arra, hogy stabilizálja a költségvetés  helyzetét,  megkezdje  az  adósságszint  csökkentését,  és  ezzel  a  hazánkban beruházó  vagy beruházni kívánó  vállalkozások számára kiszámítható gazdasági környezetet teremtsen.    

Get market info about
Do business in
You want to read more about other markets?

Please choose the country you are interested in:




Termékek

bezár x

This site in other countries